A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paradicsom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paradicsom. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 29., csütörtök

Bazsalikomos paradicsomleves sült gnocchival

A gyerekek imádják a paradicsomlevest. Ez nálunk annyit tesz, hogy minden héten főzök. Annak ellenére, hogy én sosem rajongtam érte, mostanában olyan sokat főztem, hogy én is megszerettem :) Viszont kicsit kezdtem ráunni a hagyományos magyar változatra és újfélén kezdtem törni a fejem.
Idén voltunk először nyaralni a gyerekekkel. Tavaly a kicsi még csak egy éves volt, így a költözéssel együtt már nem erőltettük a kiruccanást. Egyébként is, a Mamiéknál all inclusive ellátásban volt részünk minden tekintetben :) No, de most többször is étteremben ettünk - bár ez erős kihívás volt egy 2 és egy 4 éves picurral. Azért jól szórakoztunk, remélem, az érintett éttermek személyzete is... ahogy az lenni szokott, néhány összekent párna, terítő és 3 villa fejenként, mert mind a földön landolt... Apa ezt egy kicsit több borravalóval, én sok kedves mosollyal igyekeztünk kompenzálni. Hogy ilyen sok új gasztronómiai élménnyel találkoztak a gyerekek, meg is kóstolták minden étteremben a paradicsomlevest. Igen, kértek, ahol csak volt az étlapon. Viszont kiderült, hogy ők megeszik ám máshogy is, nem csak édesen! Így itthon is elkészült egy könnyű, rántás nélküli változat, amit bazsalikommal és finom érlel házi sajttal ízesítettem, tészta helyett pedig sült gnocchival ettük.


Hozzávalók


  • 500 g paradicsom
  • 160 g sűrített paradicsom (2 kis üveg)
  • 5-6 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj
  • 1 marék friss bazsalikom
  • bors

Gnocchihoz

  • 450 g burgonya (megpucolva)
  • 100 g liszt
  • 1 tojás
  • szerecsendió
  • olívaolaj



Elkészítés

Megpucolom a krumplit, kockázom és felteszem főni enyhén sós vízben.

Először paradicsomokat forró vízbe teszem pár percre, hogy könnyen le tudjam húzni a héját. Kb 1 cm-es kockákra vágom.

A fokhagymát megpucolom, összeaprítom, és kevés olajon megillatosítom. Nem kell bebarnítani, pár pillanat az egész. Ekkor mehet rá a kockázott paradicsom, amit lekvár sűrűségűre főzők. Hogy meddig, az attól is függ, mennyire leves a paradicsom.

Közben ha megfőtt a burgonya, leszűröm és hagyom hűlni.

A levesbe teszem a sűrített paradicsomokat elkeverem és felöntöm kb 8 dl vízzel. Felforralom, sózom, borsozom és a legvégén beleteszek egy marék friss bazsalikomlevelet. Még forrón beleszórom a reszelt házi sajtot (én most hosszú érlelésű tehénsajtot használtam, ennek is elég erőteljes az íze, de parmezánjellegű sajtokkal még "olaszosabb" lesz). Letakarom, amíg elkészül a gnocchi.

A krumplit burgonyatörővel (krumplipürétörő) áttörtem, hozzáadtam a tojást, sót, szerencsendiót és lisztet. Alaposan elkevertem és már formáztam is. A tészta ragadós, ezért több lisztet igényel a formázás során. kb 1,5 cm átmérőjű "kígyót" sodortam és késsel kb 1,5-2 cm-es darabokat vágtam belőle. Aztán villával formáztam. Ehhez a darabokat a vágott felével felfelé fordítottam és lisztezett villával rányomtam. Így ovális alakú lett. Forró olíva olajon megpirítottam mindkét oldalát. (Természetesen ki is lehet főzni a gnocchikat, úgy is finom.) 

A gnocchikkal tálalom a levest és már lehet is kanalazni :)

Azt mondanám, hogy a levesbe a gnocchi fele is elég lehetne, bár nehéz volt megállapítani, mert a kisfiam magában ette, a kislányom meg minden kanál levesbe tett egyet... de végül is, magában is el lehet nyammogni, olyan mint a krumplipogácsa :)

Szép napot Nektek! :)


























2013. július 5., péntek

Kenyér a dél illatával



Ritkán szoktam magam megdicsérni nyilvánosan, mert ugye mindenkinek más az ízlése, máshogy főz, más ízlik neki. Na de ez a kenyér! Ez valami mennyei! Kedves mindig az mondja, mellettem nem lehet diétázni, mert olyan finom kenyereket sütök. Persze ő elfogult a főztömmel és már jó ideje ezen él :) De azt hiszem, ez a kenyér nagy plénum előtt is megállná a helyét. A héja ropogós, a bélzete puha, az íze magán hordozza a nyár lenyomatát, az illata pedig... ilyennek képzelem dél illatát! Bazsalikom, szárított paradicsom, kevés fokhagyma... hmmmm :))))  Na de elég is a dicshimnuszokból, ha tetszik próbáljátok ki és számoljatok be, nagyon szeretném tudni, hogy másoknak is olyan finom-e, mint nekünk :)



Hozzávalók

  • 530 g BL80-as liszt
  • 250 ml langos víz
  • 50 ml olívaolaj
  • 25 g friss élesztő
  • 1 tk só
  • 5-6 db szárított paradicsom
  • 1 nagy marék fekete olívabogyó
  • 1 nagy marék friss bazsalikomlevél
  • 3-4 gerezd fokhagyma

Elkészítés

Az élesztőt kevés langyos vízzel futtassuk fel. 

A bazsalikomot, megpucolt fokhagymát, szárított paradicsomot és az olívaolajat tegyük aprítóba (vagy turmixba) vagy botmixer segítségével krémesítsük. Maradjon azért kicsit darabos, olyasmi állagra törekedjünk, mint a pestonál. (Igazából más arányokkal,  ezekből a hozzávalókból isteni paradicsomos pestot készíthetünk :))) Az olívabogyót én nagyobb darabokra vágtam, először félbe, majd vékony szeletekre.

Az élesztőhöz keverjük hozzá a paradicsomos pestot, majd adjuk hozzá a lisztet, sót és a maradék vizet. Gyúrjunk belőle tésztát, vagy bízzuk ezt a dagasztógépünkre - már ha van. A tészta kicsit ragacsos lesz, de én így szeretem, mert így nedvesebb és finomabbra sül. A formázásnál úgyis kell még hozzá egy kevés liszt. Legvégül az olívabogyót dolgozzuk bele, így nem törik össze.

Kelesszük kétszeresére, ez kb egy-másfél óra.


A formázáshoz a tésztát enyhén lisztezett deszkán kezünkkel lapítsuk el óvatosan kb két ujjnyi vastagra. Gondolatban felezzük meg. Először az egyik oldalán hajtsuk trapéz formára, majd az ellenkező oldalán is. Így egy rombusz formát kapunk majd. Ekkor hajtsuk félbe, és két ujjal csípjük össze a hajtás mentén.



Fordítsuk meg, hogy alulra kerüljön az összecsípett rész és a két tenyerünk segítségével igazítsunk még a kenyér formáján, hogy szép rombusz formát kapjon. Így kelesszük még fél órát, közben pedig melegítsük elő a sütőt 220 fokra. Negyed órával azelőtt, hogy a sütőbe tennénk a kenyeret, tegyünk egy lábasban 2 dl vizet a sütő aljába, hogy kellőképp párás legyen a sütő levegője. 30-40 perc alatt süssük készre - ki milyen sülten szereti :)



2013. április 14., vasárnap

Fokhagymás paradicsomos kenyér kukorica liszttel



Amikor nekiállok sütni-főzni, sosem maradok segítség nélkül. Hamarosan megjelenik a két apró szárnysegédem, akik lelkesen tolják a székeket a konyhapult mellé, villámgyorsan felmásznak rá és büszkén méregetik, mivel is tudnának nekem a legtöbbet segíteni :-) Ha most őszinte akarnék lenni, lehetne azon vitatkozni, tulajdonképpen ez érdemben mekkora segítséget is jelent pontosan. Annyi biztos, hogy nem végzek gyorsabban és akkor a takarítási időt még nem számlaoltam. Viszont - és ez a legjobb az egészben :-) - ezek a közös főzőcskék remekül telnek mindig, szuper mókás és a gyerekek gyönyörűek és édesek, ahogy tesznek-vesznek a konyhapulton, még ha köze sincs az egésznek a főzéshez. A lényeg, hogy Ők is ott vannak és élvezik a közös munka minden pillanatát.
Hát egyik alkalommal, amikor pizzát sütöttünk - a Nagyobbik segít gyúrni a tésztát, a Kisebbik inkább csak falatozza - remek ötletünk támadt, csak úgy családilag, közösen. Épp a tésztát dagasztotta a gép, miközben Lánykám a paradicsomszószt keverte egy tálkában. Egyszercsak gondolt egyet és majd belezuhantotta a szószt a kelt tészta közepébe. "Jajj, az nem oda való!" - szólok én, miközben Kedvesem a háttérből: "Az nem is olyan rossz ötlet!" Nekem pedig eszembe jutott, hogy egyszer már mintha láttam volna egy pékségbe paradicsomos kenyeret. Na, hát így született meg ez a kenyér, ami egyébként nagyon finom lett.


Hozzávalók


  • 400 g liszt (BL55)
  • 150 g kukorica liszt
  • 140 g sűrített paradicsom
  • kb 3 dl víz
  • fél zacskó élesztő
  • fél dl olívaolaj
  • 4 gerezd fokhagyma
  • kevés méz vagy nádcukor
  • 1 tk só


Elkészítés

A fokhagymát pucoljuk meg és reszeljük finomra. A többi hozzávalóval együtt gyúrjunk belőle rugalmas tésztát úgy, hogy a vizet folyamatosan adagoljuk. Ha túl ragadós lenne a tészta, kevés liszttel korrigálhatjuk. Takarjuk le és kelesszük 2 órát.

Ha megkelt finoman gyúrjuk át - nem kell nagyon, csak épp, hogy formát adjunk neki - és tegyük sütőpapírral bélelt formába. Pihentessük még fél órát. Közben melegítsük elő a sütőt 220 fokra.

Ha megpihentettük a kenyerünket, kenjük meg vízzel a tetejét és tegyük a forró sütőbe. Mérsékeljük a hőfokot 200 fokra és 35-40 perc alatt süssük készre.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...