A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárnyasok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárnyasok. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 7., szerda

Mediterrán ebéd - kedvenceim pipihusiba bugyolálva



Ritkaság jön, legalábbis nálam ritkaság. Husi. Nagyon kevés húst fogyasztunk, és akkor is inkább csirkét vagy halat. Semmilyen elvi oka nincs, egyszerűen csak nem kívánjuk. Biztosan Ti is észrevettétek, mennyit változik az ember ízlése élete során. Mondjuk sosem voltam egy "ragadozó" típus, a hús mindig is háttérbe szorult nálam. Anyukám sokszor elmesélte, milyen rossz evő voltam kislányként. A rántott húst először iskolában ettem meg, harmadik osztályos koromban. (A délutános tanítónénink könyörtelen volt, ha az ebédről volt szó. Mindent meg kellett enni, addig ki sem mehettünk az udvarra. Szerencsére volt még egy hasonlóan jó étvágyú kislány az osztályban, így sosem unatkoztam az ebédlőben, amíg a többi gyerek kint szaladgált. Ketten ültünk ott, míg be nem zárt a konyha és a konyhás nénik megsajnálva elküldtek: "majd azt mondjuk, megettétek"... hiába, ha nem ízlett, én ugyan meg nem ettem:) Anyukám azt mesélte, hogy csak rágtam, rágtam, rágtam, forgattam a számban a már pépesre és íztelenre rágcsált husit... és akkor ő megsajnált és azt mondta: "Eszterke, kiköpheted" :D Hát nálunk is a helyzet. Próbálkozom a gyerekekkel, mindent bevetek, hogy megszeressék az új ízeket. Viszont ha nem megy, akkor nem erőltetem. Kedvessel már más a helyzet. Ő már elég öreg, hogy elviselje, ha olyat kell megkóstolnia, ami nem szívügye. Ha pl fogadunk, én minig ugyanazt kérem: ha nyerek, tíz kóstolás. Lehet én is könyörtelen lennék? Nem hiszem. Mindig megsajnálom, ahogy azokkal a hatalmas kék szemeivel rám néz. De azért vannak sikersztorik is! Irtóra büszke vagyok, hogy 35 évesen sikerült olyan padlizsánt készítenem, ami nem csak ízlett, de felkerült a rendszeresen főzhető ételek listájára :D 
Ennyi bevezető után - aminek csak közvetetten volt némi köze az ebédhez - jöjjön a recept. A köret természetesen az imént említett padlizsán. Ami annyira egyszerű, hogy akár képről is el lehetne készíteni. A hús csirkemell, természetesen a kedvenc hozzávalóimmal megtöltve. Ha nyár, akkor nem is lehet más mint szárított paradicsom és bazsalikom. Ez a kettő mindent visz! (Annak idején meg is fordult a fejemben, hogy Méz és Bazsaliom lesz a blog neve) Nálunk nincs olyan, hogy nincs bazsalikom. És mostanában ez igaz az aszalt paradicsomra is. (De azért sikerült pont úgy vágni a húst, hogy ez ne látszódjon benne... ) Annyira finom és sok-sok ételbe felhasználható: tésztába, kenyérbe, szendvicskrémbe, pizza tetejére, szendvicsbe. Az íze is különleges, elég pár darab, hogy feldobjon egy hagyományos paradicsomos tésztaszószt.




Hozzávalók:

  • 2 csirkemell 
  • 125 g mozzarella
  • 1 marék bazsalikom
  • 8-10 db aszalt paradicsom
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj (vagy ha az aszalt paradicsom olajban volt, annak az olaja)
  • bors
  • 2 padlizsán
  • fűszerek (só, bors, petrezselyem, oregánó, rozmaring)
  • olívaolaj



Elkészítés

A csirkemelleket vágjuk ketté és éles késsel "szúrjunk" egy lyukat óvatosan a vastagabbik felébe, hogy mint egy batyut megtölthessük. Sózzuk, borsozzuk és tegyük félre.

A mozzarellát, aszalt paradicsomot, és bazsalikomot vágjuk apróra. Keverjük össze, fűszerezzük, adjuk hozzá a zúzott fokhagymát is. A husit töltsük meg vele és hústűvel vagy fogpiszkálóval rögzítsük - vagy mindkettővel, ha nem akar megmaradni :)

Forrósítsuk meg az olajat egy serpenyőben, fektessük bele a husikat és süssük mindkét oldalát aranybarnára, majd fedő alatt süssük készre. Így a vastagabb részeken is jól átsül a hús.

Amíg a husi elkészül, készítsük el a köretet. A padlizsánt karikázzuk fel, fűszerezzük meg (mindenki ízlés szerint, én a fenti fűszereket használtam) és forró olajon süssük aranybarnára mindkét oldalát. A padlizsán végtelen mennyiségű olajat képes magába szippantani. Éppen ezért csak kevés olajat tegyünk a serpenyőbe és a padlizsánt csak akkor tegyük bele, ha már forró az olaj. Mielőtt megfordítjuk pici olajat locsolhatunk a másik oldalára is. Jóó, ha van olajszórónk (nekem sincs), azzal könnyebb adagolni ilyen esetekben.

Itthon leledzett zöldségekből (lollo saláta, paradicsom, uborka, lilahagyma, bazsalikom) rögtönöztem egy kis friss salátát is. 

2013. február 23., szombat

Célegyenes, vagyis a 20. nap cukor nékül

El se hiszem, de túl vagyok a hónap 2/3-án. De amit még inkább hihetetlen az az, hogy az édesség nem is hiányzik. Persze szívesen megennék egy finom házi pitét, de mivel nincs, így nem is érzek extra késztetést arra, hogy nekiálljak sütni. Egyébként most már egyértelműen kijelenthetem, hogy csak pozitív következményei lettek az édesség megvonásának. Először is, egyre kevésbé (mostanra pedig  nem) kívánom az édességet - pedig nagy nassoló vagyok ám :) Másodszor, a természetesen édes ízeket, minta felturbózták volna. Legutóbb, amikor céklalevet ittam, szinte már émelyítően édesnek találtam, pedig eddig soha nem gondoltam, hogy túl édes lenne. Harmadszor, sokkal könnyebbnek érzem magam, energikusabbnak, kevesebb alvás is elég. Bár nem váltottam lúgosító étrendre, mégis annak a pozitív hatásait érzem. Persze a cukor erősen savasít, de ennek az elhagyásával már jelentősen sokat tettem az egészségemért. Épp ezért eldöntöttem, hogy ameddig csak tudom, megpróbálom megtartani, amit elérek ez alatt az egy hónap alatt. Nem arra gondolok, hogy végleg száműzöm a cukor minden formáját, mert annyira ismerem magam, hogy az nem menne. Igazából eddig is csak mézet és nádcukrot használtam. Viszont most, hogy az édes extrán édes lett :), kezdem a minimumtól. Visszább veszünk a méz és cukor mennyiségekből. Amit megeszek/megiszok méz nélkül, abba nem teszek. A kávét korábban el sem tudtam képzelni méz nélkül, most pedig kifejezetten megszerettem így. Még egy fontos eredménye volt számomra a cukormentességnek, így több gyümölcsöt eszek. És ez jó :)


Vacsorára gyorsat akartam készíteni, így egy tepsibe szó szerint összedobáltam, amit itthon találtam. Krumplit, hagymát, cukkinit, répát és csirkemellet. Ez utóbbit megfűszereztem egy kis sóval, borssal, grill fűszerekkel. Meglocsoltam olíva olajjal és betettem 200 fokra a sütőbe. Mire a hús megpirult, a zöldségek is bőven átsültek. Én leginkább a zöldeket válogattam. Gyors volt, egyszerű és finom :)
A lilakáposzta fasírt receptjét később pótlom, ugyanis félretettem egy tányérral, hogy lefotózzam, mire kettőt néztem a Kisebb már el be is termelte a naggyát :)))

20. nap


Reggeli - tonhalkonzerv, pirítós, kávé tejjel

Tízórai - céklalé

Ebéd - lilakáposzta fasírt petrezselymes kuszkusszal

Uzsonna - répa

Vacsora - tepsis zöldségek és csirkemell


A kihívás részleteit Zizi blogján olvashatjátok.


2012. március 2., péntek

Csirkemell sárgabarackmártással

Könnyen meg tudnám számolni azokat a szárnyas ételeket, amiket szívesen megeszünk. De mindig akad egy-egy, amiről elfeledkezem és egy év után, receptes könyveket lapozgatva jut eszembe. "Ó, ez milyen finom volt! Ezer éve nem csináltam." Hát ez a sárgabarackos csirkemell is pont ilyen. De most elhatároztam, hogy nem feledkezem meg róla többet.
Az eredeti receptet egy wokos ételeket összegyűjtő szakácskönyvben olvastam, de amit én szoktam készíteni, már sokkal kevésbé ázsiai jellegű. Ennek egyetlen oka, hogy amikor legelőször készítettem, akkor nem volt - és azóta se - itthon sem szezámolaj, sem gyömbér, sem sambal oelek. Ezek közül a gyömbér egyébként sem tartozik a kedvenceink közé, így mindenképp kihagytam volna. Mivel a kicsi is eszik már húst (mit eszik, imádja!), a sambal oelek sem játszik - bár ezt egyszer talán kipróbálom majd.

Hozzávalók:
60 dkg csirkemellfilé
2 gerezd fokhagyma
4-5 szál újhagyma
3 ek szójaszósz
6 ek olívaolaj
fél citrom leve
4 ek sárgabarack lekvár

A csirkemellet megmosom és kb 2 cm-es kockákra vágom.

Egy tálba páclét készítek: 3 ek olívaolaj, 3 ek szójaszósz, apróra vágott fokhagyma, az újhagyma fehér része is apróra vágva, fél citrom leve. Beleforgatom a csirkehúst és pár órára - de akár egész estére is - a hűtőbe teszem.

3 ek olívaolajat felhevítek a wokban, kevergetve megsütöm benne a csirkehúst (a páclével együtt, de nekem általában mind beszívja). Ha kész, leveszem a tűzről, rákanalazok 4 ek sárgabarack lekvárt, rászórom az újhagyma apróra vágott zöld részét és összeforgatom vele. Rizzsel tálalom.

2012. február 29., szerda

Miért ment át a csirke az utcán?

Biztosan sokan ismeritek, sokáig keringett kör e-mailként az alábbi kis humoros elmélkedés arról, hogy vajon miért is ment át a csirke az utcán???

 ÓVÓNŐ: Hogy a másik oldalra jusson. 
PLATON: A közjó érdekében. 
ARISZTOTELÉSZ: Ilyen a csirkék természete, átmennek az úton. 
KARL MARX: Történelmi szükségszerűségből. 
SADDAM HUSSEIN: Ez példa nélküli provokáció, így feljogosítva érezzük magunkat, hogy 50 tonna ideggázt dobjunk a csirkére. 
JACK NICHOLSON: Mer' k....ra át akart. Ez a kib***ott igazság. 
RONALD REAGAN: Elfelejtettem... 
JAMES T. KIRK: Hogy eljusson oda, ahol csirke még nem járt azelőtt... 
HIPPOKRATÉSZ: A hasnyálmirigyében termelődő váladék miatt.
MARTIN LUTHER KING: Már látom azt a világot, ahol minden csirke szabadon átmehet az úton anélkül, hogy célját fel kellene fednie. 
MÓZES: És leszállt Isten a mennyekből és imigyen szóla a csirkéhez: "Bizony mondom neked, kelj át az úton!" És a csirke általkelt az úton, és nagy volt az öröm a mennyekben. 
FOX MULDER: Saját szemeddel láttad, ahogy átment az úton. Még hány csirkét kell látnod ahhoz, hogy elhidd ??? 
RICHARD M. NIXON: A csirke NEM ment át az úton. 
MACHIAVELLI: Igaz, a csirke átment az úton. Ki törődik vele, hogy miért? A tény, hogy végül átjutott, igazolja minden cselekedetét. 
FREUD: A puszta tény, hogy ennyire érdekel, miért ment át a csirke a túloldalra, elfojtott szexuális bizonytalanságodat tárja fel. 
DARWIN: A csirkék, évmilliók alatt természetes kiválasztódás útján oly módon fejlődtek, amely felruházza őket a túloldalra való átkelés képességével. 
EINSTEIN: Hogy most a csirke kelt át a túloldalra, vagy az út mozdult el a csirke alatt, ez viszonyítási pont kérdése. 
BUDDHA: A puszta kérdés tagadja csirke mivoltodat. 
ERNEST HEMINGWAY: Meghalni. Esőben. 
RAMBO: Rosszul céloztam volna?

Citromos borsós husi

Apukám utólagos engedelmével posztolom ki ezt a receptet, ugyanis ő volt, aki pár évvel ezelőtt először összedobta ezt a nagyon finom ételt. Anyuci finomította, most pedig már nálunk is rendszeresen a palettára kerül.
Szóval citromos borsós, így emlegetjük a családban, de lehetne citromos répás husi is, vagy mustáros borsós, vagy citromos tejfölös, mert ezek mind hozzájárultak az étel sikeréhez kis családunk körében. Krokettel az igazi, de ha nagyon sietősek vagyunk, vagy másnapra főzöm, akkor rizst szoktam készíteni mellé. Egyik nagy előnye, hogy melegítve is jó, így Kedvesemnek be tudom dobozolni másnapra.

Hozzávalók:
50 dkg csirkemell filé
1 fej hagyma
2 répa
2 dl borsó
1-2 tk dijoni mustár
2 dl tejföl (ha van otthon, lehet tejszínnel felesben)
citromlé
olívaolaj
só, bors



A hozzávalókat megtisztítom, a husit csíkokra, a zöldségeket apró kockákra vágom. Olíva olajon megpirítom először a hagymát. Ezen sütöm majdnem készre a husit. Amikor már szépen megpirult, akkor hozzáadom a répát, borsót, kis citromlével meglocsolom, sózom, borsozom, és fedő alatt készre párolom. Ha szükséges, lehet hozzá egy kis vizet adni, bár általában a csirkemell olyannyira vizes, hogy erre nincs szükség.

 Végül a tejfölt (és tejszínt) összekeverem a mustárral, és ráöntöm a husira. Rottyantok még rajta egyet, és utólag még ízesítem ha szükséges. Krokettel nagyon nyerő!


Tipp: Aki nem szereti a tejfölt, ki is hagyhatja belőle. Tejföl nélkül is nagyon finom, de akkor tényleg rizs illik hozzá.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...