Kedvencünk, a ruccola - tésztával is!

Semmi kétség, a ruccola a kedvencünk lett. Nem csak pizzára, hanem szendvicsekbe is, mindenféle husi mellé, sőt! tésztára is! Egyszerűen imádjuk az ízét, ha látok a piacon, nem kérdés, hogy veszek-e. És igen, a bolti nem olyan, mint amit a piacon kapni. A mi kis piacunkon ugyanis van egy hölgy, aki csak zöldeket, fűszernövényeket árul. Mindig frissen és fantasztikus ízzel. Ruccolát idén én is ültettem, de nem sikerült jól - ez a föld, ami nálunk van a tuján kívül nem sok mindennek kedvez. A paradicsom elszenved benne, de a fűszernövények nem igazán viselik jól. Jövőre nem is fogom kiültetni, maradok a cserépnél. De a lényeg, hogy itt gyönyörűséges ruccolát lehet kapni. Amikor először vettem, Kedvesen csodálkozva kérdezte: "Ez biztos, hogy ruccola?" Igen drágám, ilyen ez, ha nem nagyüzemben "gyártják". Kb 5-ször akkora levelek és az íze... hmmm.... össze sem lehet hasonlítani. Sajnos nálunk, nincs egész évben piac, így télen be kell majd érni a boltival, ha a  ruccola iránti szenvedélyünknek akarunk hódolni. De addig is, kár lenne kihagyni a friss piaci árut.
Ez a recept olyan egyszerű, hogy szinte leírni is tovább tart, mint elkészíteni. Szerintem a ruccola és a rokfort sajt nagyon jól passzolnak és én szeretem azt is, ha nem tobzódnak az ízek, hanem csak egy-két karakteresebb íz dominál. Ezért nem is bonyolítottam túl a szószt, ami inkább fűszerolaj. No, de akkor lássuk, mit is ebédeltem én a minap.

Hozzávalók

250 g spagetti

4-5 gerezd fokhagyma

3 ek olívaolaj

100 g rokfort sajt

1-2 marék ruccola

bors

Elkészítés

A vizet tegyük fel egy nagyobb fazékban a tűzhelyre. Amikor forr sózzuk, majd tegyük bele a tésztát. Főzzük ki.

Közben forró olívaolajon süssük illatosra az apróra vágott fokhagymát. (Ha van otthon fokhagymás fűszerolajunk, használhatjuk azt is.) A sajtot vágjuk vékony szeletekre, a ruccolát mossuk és szárítsuk meg.

A kész tésztát szűrjük le és forgassuk át a fokhagymás olíván, adjuk hozzá a sajtot és a ruccolát is. Frissen őrölt borssal szórjuk meg. 

Hát, ennyi... de azért finom is, nem csak egyszerű :)

Pármai sonkás pizza ruccolaval

Gondolom, nem vagyunk egyedül a pizza imádatával. Már nagyon régóta sütök pizzát. A pizzám egy egészen különleges evolúciós folyamaton ment keresztül, egészen az ehetetlentől, a majdnem jó, csak... , "Édes, ez állat jó!". Emlékszem, amikor Kedvesem még nagyon új volt lányos házunk táján - ennek több mint 10 éve már :) - egyik este pizzával vártuk. Anyukámmal sikerült összehozni ezt a csodát, amit megenni ugyan nem lehetett, de hatalmas vidámságot varázsolt az asztal mellé :) Hát, akkor azt hittük, nem kell ide semmi extra, kenyér tészta laposra nyújtva. Egyébként nem jártunk messze az igazságtól. De mivel nem sikerült, más receptekkel próbálkoztam. Szinte minden ésszerű lehetőségnek adtam egy esélyt: kis tej, olaj a tésztába, ilyen liszt, olyan liszt, különböző hőfok a sütésnél. Bár többször megkaptam a "nagyon finom", "jobb, mint bármelyik étteremben" jelzőket, azért az eredmény messze elmaradt attól, amit szerettem volna.

A (számomra) tökéletes módszerre akkor jöttem rá, amikor elkezdtem hosszú kelesztésű kenyereket sütni. Eszembe jutott, hogy egy ismerősöm - igaz, neki kerti kemencéje volt és ennek tulajdonítottam a pizza tökéletességét - már előző nap bedagasztotta a tésztát. Hűtőbe tette, másnap felhasználta. Így kipróbáltam a hosszú kelesztésű pizzatésztát. És Anyukámmal igazunk volt, semmi extra, csak kenyér tészta :) De nagyon nem mindegy, meddig kel! Legalább 4 órát szoktam keleszteni, de az sem árt neki, ha 6-8 órát kel. Ettől lesz szép hólyagos a tészta, mint a pizzériában.

A másik dolog, amivel mindig elrontottam a pizzát, a sok és sokféle feltét. Nem kell. Csak keveset és csak olaszosat. Kukorica, ananász, tojás, bab és társai csak megcsúfolják ezt a remek ételt. A sajt legyen jó minőségű mozzarella, a paradicsomszósz kevés, de extra paradicsomos, locsoljuk meg olívával és a tetejére sok-sok friss bazsalikom!

Pizza tészta és a szósz alaprecept

4 nagy pizzához:

• 50 dkg BL55 liszt
• 50 dkg BL80 liszt (ha nincs, akkor az egész mehet BL55-ből)
• kb 5 dl langyos víz
• 1 zacskó élesztő
• 2-3 tk só
• 1 tk méz
• 1/4 dl olíva olaj (bár az íze isteni, ha sok kerül a tésztába, elnehezíti)

A hozzávalókból rugalmas tésztát gyúrok. Boschmami segítségével e1-es fokozaton 4-5 perc - amíg a tészta hozzávalói összeállnak - majd 2-es fokozaton 6-8 perc, amíg klassz rugalmas lesz.  Ezután kelesztem legalább 4 órát.

A sütőt 250 fokra melegítem.

Felhasználás előtt már nem gyúrom - annyira sem, mint a kenyeret - csak lecsípem a negyedét és már nyújtom is. Kb 26-28 cm-es lappá nyújtom. Mehet a rávaló, majd sütőben 250 fokon 10-12 perc alatt megsütöm.

A szószhoz:

Na, hát ez is hatalmas átalakuláson ment keresztül, kezdve Nagymamám házi paradicsomléjéből főzött szósztól kezdve, a friss paradicsomokat felhasználva, végül a bolti sűrített paradicsom vált be. Eleinte főztem, de rájöttem, teljesen felesleges.

Hozzávalók:

kb 140-150 gr sűrített paradicsom (legyen minél magasabb a paradicsom tartalma), fél dl olíva olaj, só és rengeteg fokhagyma (én beleteszek 6-8 gerezdet is, de nyilván ízlés szerint)

Ezeket összekeverem, és vékonyan kenem a tésztára. Ezután ízlés szerint díszítjük. Én ey alapszabályt tartok be magamnak - de ez ízlés kérdése - hogy nem rétegezem a hozzávalókat, inkább egymás mellett osztom meg.

Pármai sonkás pizza ruccolával

Tetejére 4 nagy pizzához:

10 dkg pármai (féle) sonka, 10 dkg mozzarella, bazsalikom, bors, olíva olaj, ruccola saláta

A rávalókat elosztom a tészta tetején. A sonkából érdemes jó minőségűt venni vagy inkábbne is tegyünk rá. Én most Sparban vettem Prosciutto Crudot, 700 ft volt 10 dkg, de naggggyon megérte!