Meggyes-mákos túrógombóc zabpehellyel

Mielőtt elkezdtem írni ezt a bejegyzést néztem, hogy a legnépszerűbb receptek közt ott figyel az összes mákos sütim. Hát nem hiába variáltam át a málnás túrógombócot, imádjuk a mákot. Természetesen a Szilvás mákos sütinek semmi nem ér a nyomába - Kedvesem már kérdezgeti, mikor lehet majd szilvát kapni a piacon :) - de azért néha kivételt kell tenni. Egyébként is elfogyott a szilva a fagyasztóból.

Az ötlet onnan jött, hogy találtam fél üveg meggybefőttet a hűtőben, és egy bontott túrót, amit már fel kellett használni. Ebből olyan igazi gyermekkorom ebédje lett. Zöldborsó leves és túrógombóc, kicsit másképp.

Gondoltam, hogy nem igazán lehet melléfogni a meggy-mák-fahéj hármassal, de ez még attólis finomabb lett, mint vártam. Mind a négyen nagy lendülettel tüntettük el a tányérunkról - a Legkisebbnek természetesen csak "csupaszon" adtam, a mák nála még odébb van a listán.

A búzadarát zabpehelyre cseréltem. Igazából ezt már kipróbáltam korábban is a sima túrógombócnál. És még sok más ételnél is kísérletezem vele, ugyanis számomra sokkal könnyebben emészthető, ha a liszt egy részét zabpehelyre cserélem. A búzadara szintén lisztféleség. Szívesen ajánlom mindenkinek, az ízén ugyanis egyáltalán nem érződik.

Hozzávalók:

• 450 g túró
• 2 tojás
• 80 g zabpehely
• 100 g meggy (mag nélkül, lehet befőtt vagy fagyasztott is)
• 8 ek mák
• 3-4 ek nádcukor
• 1 ek fahéj

A túrót és a két tojást keverjük össze, legjobb botmixerrel, mert akkor a túró is finom, krémes állagú lesz. Utána mehet bele a zabpehely és a meggy. Én a meggyet kettévágtam, így könnyebb volt gombócokká gyúrni.

Tegyük fel forrni a vizet, közben sodorjunk gombócokat. Egy tálban keverjük össze a mákot, fahéjat és a cukrot. Én a barnacukrot porcukorrá őröltem.

Ha forr a víz tegyünk picit sót a vízbe és főzzük ki a gombócokat. Várjuk meg, amíg feljönnek a víz felszínére, onnan kb 1 perc és ki lehet szedni őket. Tegyük a gombócokat a mákba és alaposan hengergessük meg őket.

Máktorta liszt nélkül

Végre! Már olyan régen ki akartam próbálni ezt a receptet! Az ötlet az egyik szakácskönyvemben lapult, kicsit módosítottam a hozzávalók arányán, de őszintén mondom, hogy ez lett az egyik kedvenc mákos sütim - a szilvás-mákos után természetesen. A cukor mennyiségét pl jócskán lecsökkentettem, de legközelebb még ezt is 2/3-adára fogom redukálni. Illetve kevesebb a vaj és kihagytam a sütőport is, helyette ment bele egy kis citromhéj. Egyébként nem is értem miért kellene bele a sütőpor, tökéletes lett a tészta állaga.

A fejemben egyébként már most tolonganak a liszt nélküli mákos süti receptek, úgyhogy még nincs vége!

Egyébként a forgatókönyv most is a szokásos. Este vendégek jönnek. Szeretnék sütni valamit. "Mit süssek este?" - kérdezem. "Már megint sütni akarsz? Nekem mindegy, én úgysem eszem belőle, mert dagi leszek." - jön a válasz Kedvesemtől. "Akkor jó lesz ez a máktorta, aminek a receptje neked nem volt szimpi?" - kérdem. "Jó. Én nem eszem." - tartja Kedvesem még mindig magát. Aztán elkészül. Megjönnek a vendégek és kisvártatva Kedvesem is kérdez végre: "Édes, nem akarod felszelni azt a tortát???" :)))

Hozzávalók: 4 tojás, 10 dkg vaj, 1 citrom héja, 15 dkg nádcukor, 2 ek holland kakaópor, 15 dkg mák

A sütőt előmelegjük 170 fokra. Egy 26 cm-es tortaformát kenjünk ki vajjal (én a 10 dkg-ból használtam fel ennyit).

Kézi mixerrel keverjük ki a tojássárgáját a cukorral, majd amikor már kifehéredett, adjuk hozzá apránként a puha vajat is és a citromhéjat és a kakaóport is.

Verjük kemény habbá a tojások fehérjét is. Adjunk 1-2 kanállal a vajas keverékhez, hogy fellazítsuk azt, utána keverjük hozzá a darált mákot. A maradék fehérjét óvatosan keverjük el a kakaós krémmel, hogy ne törjön meg a hab.

Kanalazzuk a formába, majd simítsuk el a tetejét. Tegyük a sütőbe, kb 20-25 perc alatt megsül. Tűpróbával ellenőrizhetjük. De bízhatjuk az orrunkra is, amikor kész, isteni illata lesz :)

Ízlés szerint megszórhatjuk porcukorral - mi nem tettük - de készíthetünk hozzá akár vanília vagy csokoládé öntetet is. Én ma reggel egy kis eper levét löttyintettem rá, mert még volt pár szem a hűtőben.