Diós banánkenyér - cukor nélkül

Huhh... pár napja nem ültem a gép elé, de máris van egy csomó receptem, amit megosztanék veletek. Ebből három mai. Így jött ki :) Először is, hétvégén otthon voltunk és ilyenkor mindig dupla annyi a cucc a kocsiban, mint amikor elindulunk. Anyuciéktól és Mamikától annyi support-ot kapunk, hogy jó pár napig eléldegélünk vele, nem is beszélve a sok-sok kerti jóról, ami sokáig eláll nálunk is. Most is sikerült jól megpakolni minket. Mindenki pakol az unokáknak, így sikerült 3,7 kg banánnal megérkeznünk. Többek között. A többit nem is sorolom fel, semmihez nem fogható ez a segítség és a sok szeretet, amivel feltankolnak minket :))) Köszönjük szépen! :)))

Így esett, hogy ma a paradicsomos kenyér mellett egy banánkenyér is belendült a sütőbe. Már ezer éve ki akartam próbálni és most aztán volt miből válogatni. A cukormentes kihívás alatt Zizi is többször emlegette ezt a finomságot és most legutóbb ő is egy banánkenyeret posztolt. Ráadásul a Dédi-support-ból előkerült egy jó nagy zacskó dió is. Egy szó, mint száz, megszületett az elhatározás, aztán a recept is. Kicsit izgultam, hogy összeáll e majd a kenyér, ugyanis miután átfutottam pár receptet a neten úgy döntöttem, megsütöm a sajátomat, vagyis lesz, ami lesz, ha nagyon cudar lesz, legfeljebb nem teszem közszemlére :))
Bár a cukormentes hónapnak vége, önmagában is olyan édes volt, hogy felesleges lett volna tovább mézesíteni. Eredetileg ugyanis mézzel szerettem volna készíteni, úgyhogy aki nem találja elég édesnek a tésztát, az egészítse ki a receptet egy kis mézzel vagy nádcukorral.
A vélemények megoszlanak a családban, 3:1 arányban a kenyér javára :)))

Hozzávalók

• 500 g banán (kicsit kevesebb, mint 4 db, én megettem a felesleget :))
• 2 tojás
• 200 g liszt
• 1 tk szódabikarbóna
• 60 ml olívaolaj
• 2 marék durvára vágott dió

Elkészítés

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra (alsó-felső sütés).

A banánt törjük pépesre (nagy teljesítményű robotgépbe be lehet tenni, elbánik vele), majd a többi hozzávalóval együtt robotgép segítségével keverjük alaposan el a tésztát. A diót pirítsuk meg egy serpenyőben. A felét adjuk a tésztához. Öntsük egy sütőpapírral bélelt szögletes formába, szórjuk meg a tetejét a maradék dióval és tegyük a sütőbe. Én pont egy órát sütöttem, de tűpróbával megbizonyosodhatunk róla, hogy kellőképp átsült e a kenyerünk.