A kenyerek királynője

Egy picit meg pirult, amíg a gyerekeket hajkurásztam :)

Akármit is tartunk arról, melyik kenyér az egészségesebb, abban legtöbben egyetértünk, hogy a frissen sült fehérkenyérhez nincs fogható. Kívül aranybarna, ropogós héjú, belül langyos és puha. Nem is volt olyan nagyon régen, amikor még csak egyféle kenyeret lehetett kapni a boltban, ezenkívül volt még kifli és zsemle. Tudva mennyi adalékanyag van a manapság kapható kenyerekben, visszasírhatjuk azokat az időket. Ahogy visszaemlékszem, szinte mindig frissen sült kenyeret tudtunk venni Anyukámmal a Bástya ABC-ben. Mire hazaértünk, mind a két dumóját lecsípkedtük. Nálatok is így volt? Bizony, hogy így! Hát, akkor nosztalgiázzunk kicsit :)

Hozzávalók: 50 dkg BL 80-as liszt, 2,5 dl langyos víz, 2 tk só, fél tk élesztő

A hozzávalókból könnyű tésztát dagasztunk, ha szükséges, adjunk még hozzá egy kis vizet. Ezután kelesszük egy éjszakán át (8-10 órát). A finom kenyér lassan kel, kevés élesztővel.

Ha megkelt, borítsuk deszkára és a kezünkkel lapogassuk el ujjnyi vastagra. Azután tekerjük fel úgy, hogy a széleket visszahajtjuk minden tekerésnél és jól lenyomkodjuk. Ennek köszönhető, hogy nem úgyfog kinézni, mint egy bejgli, hanem így szép, hagyományos formájú kenyert kapunk majd.

Sütőpapírra tesszük és pihentetjük fél órát. Közben a sütőt 220 fokra melegítjük elő.

A ropogós héj titka a nagyon magas páratartalom sütés közben. Ezért 10 perccel azelőtt,hogy betennénk a sütőbe, tegyünk egy tál vizet a sütő aljára. A kenyeret ugyanígy alaposan megkenem vizes ecsettel (hasznos lehet egy spriccoló is, de van hogy csak vizes kézzel átsimítom jópárszor a kenyeret). Mehet a sütőbe, kb 25-30 perc alatt elkészül. De a színén úgyis látszik, süssük halványra, ha úgy szeretjük és jól pirítsuk meg, ha a jól sült kenyeret szeretjük inkább.

Én egymás után most két fehér kenyeret is sütöttem, az egyiket kicsit odapirítottam, a másik meg nem lett olyan kis helyes formájú. De mind kettő nagyon finom volt! :)