Régebben nagy szívfájdalmam volt, hogy nem sikerül olyan kiflit sütni a gyerekeknek, amit a pékségekben lehet kapni. Tudjátok, azt az igazán jóféle retro kiflit, ami frissen isteni, nem levegős és ízetlen, mint a teszkós vizes és másnap is foszlós és puha marad - még ha nem is teljesen olyan, mint frissen. Aztán rájöttem, hogy itthon egyszerűen nem lehet ilyet sütni - bár tervbe vettem, hogy egyszer megfűzök egy igazi péket (aki nem csak fagyasztott tésztákat pakol ki-be a sütőbe), hogy engedjen belekukkantani egy átlagos napjába, mert azt hiszem rengeteg tapasztalattal gazdagodnék. Igaz, hogy most már elmondhatom, hogy a kiflijeim és zsemléim nem csak frissen finomak, hanem másnap is, de a tésztája sűrűbb, mint a pékséges változatnak. Csakúgy, mint a kenyéré is. Így egyenlőre megbarátkoztam a gondolattal, hogy az én zsemlém nem "olyan" és mindig nagyon örülök, amikor egy ültő helyben elfogy egy egész tepsivel :)
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt BL80
- 7 dkg vaj
- 2 dl langyos tej
- 1,5 dl langyos víz
- 1 csapott tk nádcukor
- 1 tk só
- 1/2 cs élesztő
- tökmag a tetejére
A hozzávalókat a tökmag kivételével dagasszuk rugalmas tésztává. Kelesszük kétszeresére. Borítsuk a tésztát deszkára, sodorjuk bejgli formájúra és vágjuk kb 8-10 részre. A részeket gömbölyítsük fel és egy vizes konyharuha alatt pihentessük egy órát. A sütőt melegítsük elő 200 fokra.
Tegyük egy tálba a tökmagot. A megkelt zsemléket kenjük meg sós vízzel és forgassuk meg - az alját kivéve - a tökmagban. Sorjázzuk sütőpapírral bélel tepsire és kb 25 perc alatt süssük aranybarnára. Rácsra tegyük hűlni a zsemléket. Jó étvágyat hozzá :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése